Az Etikai Bizottság Ügyrendje - 2009. június 17.

1. Az Etikai Bizottság feladatai

1.1.    Általános feladatai

Az Etikai Bizottság a VTMSZ olyan szakmavédelmi szerve, amely

  • elősegíti, hogy a vezetési tanácsadók szakmai magatartása megfeleljen Etikai Kódex előírásainak.
  • az etikai kódex gondozása, javaslatok tétele kiegészítésére, módosítására, kommentárokkal, és magyarázatokkal való ellátása,
  • a felmerülő problémákkal, esetekkel, bejelentésekkel stb. kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása, állásfoglalások kialakítása, iránymutatások, ajánlások megadása;

1.2.    Az Etikai Bizottság tevékenységei

Általánosan

Megvizsgálja és elbírálja azt, hogy valamely helyzet, magatartás megfelel-e az Etikai Kódex előírásainak, a korábbi etikai jellegű ajánlásoknak és a szakmai etika általános normáinak.

Részletesen

  • Megállapítja, hogy nem használja-e valaki jogosulatlanul a „VTMSZ tagja” megjelölést, ill. a CMC címet.
  • Elbírálja a szövetség tagjai között felmerült szakmaetikai jellegű konfliktusokat;
  • Javaslatot tesz arra, hogy a Vezetőség védelmet nyújtson az ügyfelek (vagy bármely más szervezet) olyan követeléseivel szemben, amelyeket a tanácsadó az Etikai Kódex előírásai szerint nem teljesíthet;
  • Felkérésre tanácsot ad a tanácsadás igénybe vevője számára a tanácsadói munka gyakorlásával kapcsolatos olyan kötelesség összeütközés vagy szükséghelyzet esetében, amikor a tanácsadást igénybe vevőnek kétségei vannak a helyes eljárást illetően.
  • Javaslatot tesz az Etikai Kódex esetleges továbbfejlesztésére, kidolgozza a még hiányzó kódexrészeket, módosításokat;
  • Értelmezi az Etikai Kódexben foglaltakat;
  • A tanácsadói szakma számára nyilvánosságot biztosít az Etikai Kódex és a jóváhagyott ajánlások tekintetében.
  • Az időközben felmerült olyan esetekben, amelyekre a jelenlegi Etikai Kódex még nem terjed ki, "Elvi ajánlás"-t alakít ki, amely az Etikai Kódex esetleg nem egyértelmű előírásait tisztázza. Mindezek a Vezetőség jóváhagyása és a meghirdetésük után "Ajánlás"-ként jelennek meg, majd a közgyűlésen való elfogadásuk esetén az Etikai Kódexbe épülnek be.
  • Külső fél etikai tárgyú panasza esetén megvizsgálja illetékességét, az ügy szakmai etikai jellegét és a vezetőség elé terjeszti javaslatát az ügy elbírálását illetően.

2. Az Etikai Bizottság illetékessége

2.1.
Az EB megvizsgál minden olyan ügyet, amelyet a tudomására hozott körülmények alapján szakmaetikai kérdésként illetékességi körébe tartozónak minősít. Az Etikai Bizottságnak nem feladata személyes jellegű etikai vétségek elbírálása.

2.2
Ha olyan etikai vétség merül fel, mely a tagok egymás közötti kapcsolatát leíró belső szabályzatba ütközik, akkor javaslatot tesz egy ad-hoc bizottság felállítására a vezetőségnek a vétség elbírálására.

2.3
Az EB közigazgatási, államigazgatási, fegyelmi és bírósági eljárásokban nem illetékes. Amennyiben szükséges, hogy ezeken a fórumokon javaslattal, indítvánnyal, panasszal stb. éljen, azt a Vezetőség egyetértésével és közreműködésével teheti meg.

2.4
Tanácsadók személyét, tanácsadó cégeket érintő bírósági, illetve egyéb államigazgatási eljárásokba az EB nem avatkozik be. Amennyiben azonban a tanácsadó/tanácsadó cég az Etikai Kódexbe ütköző magatartást tanúsított, ezt az EB, megvizsgálja, és kialakítja saját állásfoglalását

2.5
A Bizottság elnöke köteles felfüggeszteni a vizsgálatot a másik eljárás lezárásáig – az érdekeltek írásos tájékoztatása mellett -, ha a vizsgálat idején bírósági, vagy hatósági eljárás kezdődött a vizsgált ügyre vonatkozóan.

2.6
Az EB az illetékességi körébe tartozó szakmaetikai és magatartásbeli kérdések vizsgálata, illetve a döntéshozatal során az Etikai Kódexben, a Tagok Belső kapcsolati szabályokban illetve az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően jár el.

3. Az Etikai Bizottság hatálya alá eső személyek és cégek köre

Az EB eljárásainak hatálya kiterjed a VTMSZ tagjaira (tag cégek, egyéni tagok.

4. Az EB felépítése

4.1
Az EB három tagból áll, tagjait az Alapszabálynak megfelelően a Közgyűlés választja meg, elnökét a bizottság választja meg. Az EB tagok mandátumának hossza azonos a VTMSZ vezetőség mandátumának hosszával.

4.2
Ha választás közi időszakban az EB tagjai közül valaki nem tudja folytatni munkáját, azt köteles írásban jelezni az EB elnökének, aki erről tájékoztatja a vezetőséget, amely az EB működőképességének biztosítására ideiglenes jelleggel egy tagot kooptálhat a bizottságba, aki nem tagja a vezetőségnek. Ilyen esetben az Alapszabálynak megfelelően a tagsággal írásos szavazás keretében kell elfogadtatni a kooptált tag személyét.

Ha legalább két tag mond le EB tagságáról, akkor rendkívüli közgyűlést kell összehívnia a vezetőségnek.

5. Az Etikai Bizottság tagjainak jogai és kötelességei

5.1
Az etikai bizottsági tagság jogokkal és kötelességekkel jár. A tag joga és kötelessége legjobb tudása és képessége szerint részt venni az EB munkájában, kötelessége az EB presztízsének védelme és az, hogy állásfoglalásaival az Etikai Kódex előírásainak érvényt szerezzen.

5.2
Az EB tagjának joga van arra, hogy minden bejelentett vagy folyamatban lévő ügyről megfelelő információt kapjon. Az erről való gondoskodás az EB elnök kötelessége.

5.3
Az EB tagjának joga és kötelessége, hogy minden olyan információt, amelyet az EB számára szükségesnek ítél, a bizottság valamennyi tagjának tudomására hozza.

5.4
Az EB tagjait szigorú titoktartás kötelezi. A tárgyalások menetéről, illetve a határozatokról a Vezetőség hivatalos tájékoztatójában publikáltakon és a jogszerű felmentés esetén kívül senkivel semmit nem közölhet.

5.5
Ha az EB valamely tagja a többségi határozattal való egyet nem értése miatt visszahívását kéri, annak indokait a Vezetőséggel közölheti.

5.6
A titoktartás megsértése – személyre való tekintet nélkül – az illető bizottsági tag azonnali EB tevékenységének felfüggesztésével jár. A titoksértés tényét a vezetőség tudomására hozzák az EB más tagjai, a vétkes köteles azonnal felfüggeszteni EB tevékenységét, nem vehet részt további ügyekben, a vezetőség felszólítja bizottsági tagságából való lemondásra. Ilyen esetben a vezetőség dönt a fegyelmi következményekről, súlyosbító eset, ha a bizottsági tag felszólításra sem mond le..

6. Az egyes állásfoglalások, vizsgálatok kezdeményezésének és elrendelésének rendje

6.1
Az egyes ügyek EB elé vitelét kezdeményezhetik a Szövetség tagjai, a vezetőség vagy harmadik fél a Szövetség Vezetőségénél.

Az EB tagja vagy az EB etikai vizsgálatot önállóan nem kezdeményezhet. Ha erre szükség van, úgy a vizsgálat elrendelésére javaslatot tesz a Vezetőségnek, amely dönt a vizsgálat indításáról, és erre írásban felkéri az EB-t.

Az etikai vizsgálat kérését írásban kell kezdeményezni.

6.2
Az EB a felkérés alapján kapott valamennyi ügyet tanulmányozza,

  • Megállapítja, hogy etikai ügyről van-e szó, azaz az ügy illetékességi körébe tartozik-e.
  • Az illetékességi körébe tartozó kérdésekben az ügyrendjében foglaltak szerint eljár és állásfoglalást alakít ki. Állásfoglalását a szövetség vezetőségével és az érintettekkel írásban közli, illetve indokolt esetben - megfelelő fórumok igénybevételével - a szakmai nyilvánosság elé terjeszti.
  • Ha nem szövetségi tag kezdeményezte az etikai vizsgálatot, akkor a vizsgálat lefolytatásáért a szövetség számlájára vizsgálati tiszteletdíjat kell fizetni, melynek mértéke az átlagos tanácsadói napidíj.

6.3
Az EB jogosult elvi döntéseket, ajánlásokat hozni és azokat a Vezetőség elé terjeszteni, valamint etikai tárgyú kérdésekben szemlélet-, és magatartásfejlesztési céllal workshop-okat, megbeszéléseket, konzultációkat szervezni.

7. Az Etikai Bizottság állásfoglalásainak kialakítása

7.1
Az EB zárt testületi ülésein a tagokon kívül az EB által meghívottak vehetnek részt. A titoktartás kötelezettsége minden meghívottra kiterjed.

7.2
Döntéseit az EB a kérdés megvitatása után nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök állásfoglalása dönt. Döntéshozatali folyamatában a tagok konszenzusra törekednek.

7.3
A szavazáson csak az EB tagjai vehetnek részt; a meghívottak csak tanácskozási joggal rendelkeznek.

7.4
A többségi döntéssel egyet nem értő tag az állásfoglaláshoz írásbeli különvéleményt csatolhat, amelyet – az EB ülésén ismertetve, de nyilvánosságra hozatal nélkül – az iratokhoz kell csatolni. A többségi véleménnyel egyet nem értő tag az EB ülésén kérheti, hogy különvéleménye - névvel, vagy név nélkül publikálva legyen.

7.5
A döntéshez a tagok 51%-ának jelenléte szükséges,

7.6
Állásfoglalásaiban az EB nem sérthet jogszabályt.

7.8
Ahol valamely a tanácsadói munkát érintő jogszabály lehetőséget ad értelmezésre, elvi iránymutatást dolgozhat ki, amit a Vezetőség jóváhagyása után – az EB elvi állásfoglalásaihoz hasonlóan – "Ajánlás"-ként kell kezelni.

7.9
Az ügyvitel, a határozatok és az állásfoglalások szabályszerűségének biztosítása az EB kötelessége. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyek megőrzéséről a titkárság gondoskodik.

7.10
A Vezetőség ellenőrző kötelezettsége akkor lép hatályba, ha az EB működésében a Vezetőség, a VTMSZ Alapszabályába vagy jogszabályba ütköző eljárást vél felfedezni; ilyenkor új eljárásra hívhatják fel az EB-t. Ezen túlmenően az állásfoglalások kialakításába és az ügyvitelbe nem avatkoznak be.

7.11
Ha a Vezetőség, és az EB között véleményeltérés mutatkozik, az ügyet – döntésre – a Közgyűlés elé kell terjeszteni, amelynek legalább kétharmados döntést kell hoznia.

8. Az Etikai Bizottság szankcionálási lehetőségei

8.1
Ha az Etikai Kódexben foglaltakat annak hatálya alá eső tag szegi meg, a Bizottság elmarasztaló döntései a következők lehetnek:

  • figyelmeztetés,
  • megrovás,
  • a tagság meghatározott időre szóló felfüggesztésére vonatkozó javaslat a Vezetőség felé,
  • végleges kizárási javaslat a Vezetőség felé.

8.2
Olyan esetekben, amikor az EB megítélése szerint csak kisebb mulasztás történt, de nyilvánvaló a jóhiszeműség, az EB "figyelemfelhívás"-sal fordul a tanácsadóhoz/tanácsadó céghez. Ez még nem elmarasztaló határozat.

8.3
Ha a bejelentést az EB alaptalannak találja, akkor az eljárását megszünteti. A sértett figyelmét felhívja a jogorvoslat törvényes lehetőségeire.

8.4
Ha az Etikai Kódex hatályán kívül eső személy tanúsít a tanácsadást sértő magatartást vagy illetéktelenül használja a CMC címet, illetve illetéktelenül hivatkozik tevékenysége során VTMSZ tagságára, az EB felhívja őt e tevékenység megszüntetésére. Ha az illető erre bizonyíthatóan hajlandó, akkor az EB az ügyet lezárja. Ellenkező esetben az EB a jogszabályok keretei között Tényvizsgálatot végez; s ennek eredményéről, esetleg a hatósági eljárás megindítására tett javaslatról a Vezetőséget értesíti.

8.5
Ha az EB úgy látja, hogy az ügy elbírálására bírósághoz kell fordulni, a tényállás és a bizonyítékok közlésével elkészíti a szükséges indítványt, és erről az érdekelt feleket írásban tájékoztatja. A bírósághoz, illetve az ügyészséghez az indítványt a Vezetőség teszi meg.

8.6
Az EB Tevékenységéről a Szövetség Közgyűlésének, két közgyűlés közötti időben pedig a választott vezető testületnek írásban, illetve a Közgyűlésen nyilvánosan számol be. Határozatainak végrehajtásáról a Szövetség vezetősége gondoskodik.

9. Az Etikai Bizottság állásfoglalásainak közzététele

9.1
A VTMSZ tagságának joga van arra, hogy az EB működéséről tájékoztatást kapjon. Ezért a befejezett ügyekről - elvi iránymutatás céljából - legalább évente be kell számolni a Közgyűlésen.

9.2
Az EB plénuma az állásfoglalás kialakításakor szótöbbséggel dönt arról, hogy egy-egy ügy ismertetése az abban szereplő személyek megnevezésével vagy nevük említése nélkül történjen. Az EB javasolhatja a Vezetőségnek az állásfoglalás esetleg más médiumban való közlését is.

9.3
Ha az EB javaslatára a Vezetőség a tag időleges vagy végleges kizárását mondta ki, ezt a határozatot névvel kell publikálni.

10. Az összeférhetetlenség

10.1
Sem az EB, sem a Vizsgálatokat végző Bizottság munkájában nem vehet részt az a bizottsági tag, akinek közreműködése azért nem kívánatos, mert az ügyben érdekelttel:

  • hozzátartozói,
  • hivatali függőségi viszonyban van, annak felettese, beosztottja vagy vele egy munkahelyen dolgozik,
  • perben áll vagy állt, illetve a közöttük lévő konfliktus miatt bármilyen hatósági eljárás van vagy volt,
  • olyan jogviszonyban, illetve baráti vagy haragos viszonyban van vagy volt, ami miatt nem várható tőle elfogulatlan állásfoglalás,
  • tulajdonosi kapcsolatban áll.

10.2
Ha az összeférhetetlenség annál a bizottsági tagnál áll fenn, akinek szakterületére a kérdéses ügy esik, akkor arról a területről más személyt kell - szavazati joggal meghívni. A bizottsági tag felmentése, illetve szükség esetén más személy meghívása tárgyában az elnök dönt.

10.3
Ha az összeférhetetlenség az elnök személyével kapcsolatban áll fenn, helyette mindenben az EB rangidős másik tagja jár el.

10.4
Az összeférhetetlenség megállapításának menete:

  • ha az eset bejelentése az EB ülésén történik, a tagok ezt követően nyilatkoznak arról, fennáll-e részükről összeférhetetlenség vagy nem. Az ülésen jelen nem lévő tagokat haladéktalanul értesíteni kell,
  • ha az eset bejelentése (kivételesen, az EB hosszabb ülésszünete esetén) írásban történik, a tagoknak az összeférhetetlenség kérdésében írásban kell nyilatkozniuk,
  • az összeférhetetlenségről és az ez okból való felmentésről az elnök köteles az EB minden tagját értesíteni.

10.5
A valóságnak meg nem felelő összeférhetetlenségi bejelentés etikai vétség,ami a titoksértéssel azonos súlyú vétség és aszerint kell szankcionálni.